Kategóriák

A hidraulika olaj fogalma, feladatai, teljesítményszint szerinti osztályozása (ISO, DIN)

A hidraulika olaj fogalma, feladatai, teljesítményszint szerinti osztályozása (ISO, DIN, AFNOR)

​A hidraulikus munkafolyadékok elsődleges feladata az energiaátvitel, ami erőközvetítésből és a berendezés által determinált sebességű mozgás átviteléből tevődik össze. A hidraulikus rendszer működése során lejátszódó fizikai folyamatokra alapvető hatással van a munkafolyadék viszkozitása és összenyomhatósága. A rendszer üzemi jellemzőinek optimalizálása ezen tulajdonságok ismeretében, a működés során bekövetkező változások figyelembevételével lehetséges.
 

A hidraulika kifejezést a görög „"hydro" = víz és "„aulos"= cső szavakból eredeztetik.
Ma mindazon műszaki tudást kell hidraulika alatt értenünk, amelyek különféle erőknek és mozgásoknak folyadék segítségével történő átvitelével és irányításával függenek össze.
A leggyakrabban alkalmazott hidraulikus technika az olajhidraulika (ásványolaj, szintetikus olaj, növényolaj
vagy emulzió segítségével). Bizonyos területeken nehezen gyúlékony vagy nem éghető folyadékokat (poli-glikol-oldatokat vagy különböző észtereket) alkalmaznak.
A hidraulika azon az elven alapul, hogy a folyadékok nem összenyomhatók, s így az erőátvitel aránylag kis veszteségekkel (pl. súrlódás) valósul meg.

A munkafolyadéknak hozzá kell járulnia a rendszer biztonságos üzeméhez hidegindításkor, üzemi hőmérsékleten és az esetleges túlterhelések során jelentkező hőmérséklet-emelkedés esetén is. Gazdaságos üzemeltetés a hatások maximumának környezetében, az ú.n. üzemi tartományban lehetséges. A munkafolyadékot tehát úgy kell megválasztani, hogy az üzemi hőmérséklethez tartozó viszkozitása a maximális hatásfokot biztosító viszkozitás közelében legyen.
 
Ahhoz, hogy a berendezést minimális működés-korlátozással rövid idő alatt el lehessen indítani, az olajnak kellően kis startviszkozitással (νstart) kell rendelkeznie az indítási hőmérsékleten. A hidraulikus munkafolyadékok megengedhető legnagyobb startviszkozitása 800-1000 mm2/s. 
Az üzemi tartomány teljes üzemképességű munkafolyadékot igényel. Az üzemi tartomány határain a hidraulikus berendezés hatásfok csökkenése nem nagyobb, mint a maximális hatásfok 2-3%-a. Ezért a munkafolyadék viszkozitása a νüzemi=16-36 mm2/s határok között változhat az elérhető maximális hatásfok biztosítása érdekében. A megadott határokon belül a konkrét berendezés jellemzői határozzák meg a maximális hatásfokot biztosító viszkozitás értékét. 
Magas hőmérsékleten a viszkozitás csökken, a növekvő mértékű vegyes súrlódás és a résveszteségek növekedése korlátozza az elérhető hatásfok értéket. Tapasztalati alapon a hidraulikus munkafolyadékok limitált legkisebb viszkozitása (νmin), amely csak rövid ideig megengedhető túlterhelésnél léphet fel: νmin=10-25 mm2/s, a berendezés függvényében. Amennyiben a viszkozitás ezen határ alá csökken, az elmozduló felületek között nem alakul ki megfelelő kenőfilm, a berendezés kopása jelentősen felgyorsul. 
A nem megfelelő viszkozitás az alábbi veszteségeket, működési zavarokat idézi elő: 
• A nagyobb viszkozitású olaj nagyobb súrlódási, áramlási ellenállást eredményez, ezáltal rontja a hidromechanikai hatásfokot. A vezérlő elemek működési sebessége csökken, amiből funkcionális zavarok is adódhatnak. A szívóágban töltési veszteségek keletkeznek és ezáltal kavitációs károk adódnak. Fokozottan veszélyes helyzet alakulhat ki a szívóágba épített szűrő esetén. 
• A kisebb viszkozitás nagyobb részveszteségeket eredményez, ez rontja a volumetrikus hatásfokot, a berendezés nem tud megfelelő teljesítményt leadni. A tömítések mentén az olaj szivárogni fog. Csökken a kenőfilm vastagsága és a vékony film nagyobb kopási hajlamot idéz elő a csapágyakban.
 
A felhasználás során nagy mechanikai igénybevétel esetén a hidraulikaolajok viszkozitása kis mértékben csökkenhet az olaj lenyíródása következtében. A hosszú távú biztonságos működés szempontjából az az olaj kedvezőbb, amelynek a viszkozitása a felhasználás során csak kis mértékben változik.
 
A viszkozitás és a hőmérséklet összefüggései
 
A hidraulikus munkafolyadékok viszkozitás-hőmérséklet tulajdonságát az olaj viszkozitási indexével  jellemezzük. A nagyobb viszkozitási indexű olajok szélesebb munka- és hőmérsékleti tartományban alkalmazhatók a megfelelő hatásfok, startviszkozitás és üzembiztonság mellett. A hidraulikus folyadék megkívánt működési hőmérséklet-tartományból határozhatjuk meg.
 
A munkafolyadékok VI-ének javításával a munkaterület jelentősen, az optimális működési tartomány azonban csak kevésbé növelhető. Ez az előny hideg oldalon is jelentkezik, mert a magasabb viszkozitási indexű olajnak kedvezőbb a startviszkozitása. 
A magas viszkozitási indexű (VI > 140) olajokat "többfokozatú" hidraulikaolajnak is nevezik, mert kedvező folyási tulajdonságaikból adódóan az ábrán látható előnyöket biztosítják a felhasználóknak.
 
A megnövelt viszkozitási indexű ISO VG 46-os olaj hideg oldali tulajdonságai a szokásos viszkozitási indexű ISO VG 32-es, meleg oldali tulajdonságai pedig a szokásos viszkozitási indexű ISO VG 68-as olajjal egyezik meg. Tehát a szezonális téli-nyári környezeti hőmérséklettől függő viszkozitási fokozat alkalmazása helyett egy emelt viszkozitási indexű termék használata praktikusabb.
 
Ez a megállapítás elsősorban a szabadban működő berendezésekre vonatkozik. A télen fűtött helységekben elhelyezett berendezéseknél az emelt viszkozitási indexű munkafolyadék használata csak akkor indokolt, ha a hidraulikus kör különböző helyein lényegesen eltérő hőmérsékletek alakulnak ki.
 
Felhasználás közben azonban a magas VI-ű hidraulikaolajok viszkozitás-csökkenésével kell számolni a lenyíródás következtében. Ennek meghatározására alkalmazzuk a nyírásstabilitási indexet, melyet SSI-vel jelölünk. Az így megadott %-os viszkozitás változás adott hőmérsékleten az alábbi összefüggéssel határozható meg: 
 
 
 
ahol: 
ν - viszkozitás a nyírás előtt [mm2/s] 
ν* - viszkozitás nyírás után [mm2/s] 
ν0 - az alapolaj viszkozitása [mm2/s]
 
Viszkozitás-nyomás kapcsolat
 
A viszkozitást normál nyomáson (atmoszférikus nyomás) mérik. A nyomás növelése a viszkozitás emelkedéséhez vezet (200 bar-tól kell vele számolni, 400 bar-nál a viszkozitás már megduplázódik), amit feltétlenül számításba kell venni. A viszkozitás-növekedést a nyomás függvényében az alábbi összefüggéssel lehet a gyakorlat számára kielégítő pontossággal meghatározni: 
 
 
ahol 
ηP - dinamikai viszkozitás adott nyomáson 
η0 - a dinamikai viszkozitás normál légköri nyomáson (1 bar) 
p - nyomás [bar] 
k - viszkozitás-nyomás kitevő [bar-1]
 
Összenyomhatóság
 
A folyadékok a szilárd anyagokhoz hasonlóan nyomás hatására változtatják térfogatukat. Ezt a jelenséget nagy nyomások esetén a hidraulikus rendszerben alkalmazott elemek (útváltók, szivattyúk, motorok) konstrukciós kialakításával is figyelembe kell venni. Valamely hidraulikus részegység túlterhelése tehát nem csupán biztonságtechnikai kérdéseket vet fel. A túlzott mechanikai igénybevétel önmagában is a rendszerelem gyors elhasználódását eredményezi, ezen túlmenően az áramló hidraulikus munkafolyadék rugalmas térfogatváltozásaiból eredő nagy sebességek eróziós károkat okoznak.
 
A kis viszkozitású munkafolyadékok - akár a folyadék természetéből adódóan, akár a magas hőmérsékletből eredően alacsony viszkozitás - magasabb kompresszibilitási faktorral rendelkeznek, a berendezések lágyabban működnek. A nagyobb olajtérfogatok, vezetékek, oldatlan (távozó) gázok tovább csökkentik a berendezés "merevségét". A kérdést, hogy a hidraulikai berendezés merev vagy lágy, kíméletes, esetleg rezgésekre hajlamos - a levegőelváló-képesség (LAV) kivételével - általában nem az ásványolaj fizikai tulajdonságait határozzák meg. A munkafolyadék nem megfelelő levegőelváló-képessége miatt bennmaradó levegőbuborékok összenyomhatóságuk révén jelentősen megváltoztatják a hidraulikus berendezés dinamikus jellemzőit, csökkentik a rendszer merevségét. A berendezés rugalmasságát figyelembe kell venni, szükség esetén meg kell tenni a megfelelő konstrukciós intézkedéseket a lengések, rázkódások elkerülése érdekében. 
A hidraulikus munkafolyadékot jellemző kompresszibilitási tényező:
 
ahol: 
V - eredeti térfogat [m3] 
ΔV - térfogatváltozás [m3] 
Δp - nyomásváltozás [bar]
 
A berendezés egészére vonatkozó kompresszibilitás értéke nagyságrendekkel is kisebb lehet az imént megadott tartománynál. Nyomásnövekedés hatására a csővezetékek átmérője és hossza rugalmasan növekedik, ami lágyabbá teszi a berendezés működését.
 
Hővezetés és hőtágulás
 
A hidraulikai rendszerbe betáplált energiát mechanikai munka és hőenergia (veszteség) formájában nyerjük vissza. A cél az, hogy a bevitt energia minél nagyobb arányban munkává alakuljon. Egy rendszerben minden elem, amely a folyadék útját akadályozza, potenciális energiaveszteséget jelent. Ezért kerülni kell minden felesleges elem rendszerbe építését. A helyi túlmelegedések elkerülése érdekében a veszteséghőt a keletkezés helyéről a tartályokhoz, hőcserélőkhöz kell vezetni. 
A veszteséghő elvezetése a hidraulikai munkafolyadék feladata. A hidraulikaolaj tartály falai és egyéb szerkezeti elemek felületei sok esetben elegendőek a keletkezett hőenergia leadására, míg más esetekben - elsősorban meleg üzemű berendezéseknél - szükség lehet hűtőberendezés üzembe helyezésére. 
Különösen nagy töltetek esetén kell gondolni a folyadék hőtágulására. A hőmérséklet-emelkedés okozta térfogat-növekedés: 
 
 
ahol: 
V - az olajtöltet eredeti térfogata felmelegedés előtt [m3] 
ΔT - az olajtöltet hőmérséklet-növekedése [K] 
Az olajtöltet és a rendszer túlmelegedése nemcsak a hidraulikus berendezés működésére van kedvezőtlen hatással, hanem a munkafolyadék gyorsabb elhasználódását is elősegíti. Az ásványolaj bázisú hidraulikus folyadékok ajánlott üzemi hőfokai: 
• Bejáratás alatt: 30-50 ○C-kal nagyobb a környezeti hőfoknál 
• Tartós üzemben: 70-90 ○C alatt (olajtípustól függően) 
• Rövid ideig: kevéssel 80 ○C illetve 100 ○C felett (olajtípustól függően)
 
A hidraulika olajok (munkafolyadékok) osztályozása
A hidraulika olaj (munkafolyadék) kiválasztása viszkozitási osztály és teljesítményszint alapján
történik. Ezeket az elıírásokat nemzetközi (ISO) és nemzeti (DIN, AFNOR, stb.) szabványok adják
meg. Ez teszi lehetıvé, hogy a felhasználók, a gépgyártók és az olajgyártók közös nyelven
beszéljenek a hidraulika olajokról.
A teljesítményszint a hidraulika olaj (munkafolyadék) egyik legfontosabb alkalmazástechnikai
értéke, magába foglalja az olaj adalékolásából adódó tulajdonságokat, így meghatározza a
hidraulika olaj alkalmazhatóságának határait.
A teljesítményszinteket olaj- és géplaboratóriumi vizsgálatok sorozatával állapítják meg.
Egy munkafolyadék (hidraulika olaj) csak akkor felel meg egy adott elıírásnak, ha annak minden
pontját maradéktalanul teljesíti. A teljesítményszint szerinti osztályozás a nemzetközi gyakorlatban
az ISO elıírásai szerint szokásos.
A hidraulika olajok terén is a nemzeti szabványok alkalmazása visszaszorulóban van, Európában
azonban gyakran használják még az ISO osztályozással kompatibilis DIN szabványt is.
A hidraulika olaj (munkafolyadék) teljesítmény szerinti besorolása alapján a nyomóközegeket
felosztják, gyúlékony és nem gyúlékony, illetve környezetbarát típusokra. A hagyományos
ásványolaj alapú hidraulika olaj a gyúlékony, és a speciális, pl.: bányászatban alkalmazott
hidraulika olaj (munkafolyadék) a nem gyúlékony típusúak közé tartoznak.
Hidraulika olajok teljesítményszint szerinti osztályozása ISO 6743/4 és DIN 51524 alapján
ISO DIN
HH HH Adalékolatlan ásványolaj finomítvány
HL HL Oxidáció, korróziógátló adalékot tartalmazó termékek
HR - Emelt viszkozitási indexő HL termékek
HM HLP Kopásgátló, oxidáció- és korróziógátló tulajdonságú termékek
HV HVLP Emelt viszkozitási indexő HM termékek
A hidraulika olaj (munkafolyadék) teljesítményszint megválasztásakor mindig a berendezés
legigényesebb elemeit kell figyelembe venni, amelyek a következı szerkezeti egységek lehetnek:
szivattyúk, · motorok, · (csapágyak).
A hidraulika olajokat (munkafolyadékokat) viszkozitásuk alapján is osztályozzák. Viszkozitási
osztályba sorolást az ISO 3448 szabvány tartalmazza, jelölése ISO VG 2-tıl……….ISO VG 1500-
ig , ahol a számérték a 40 C fokhoz tartozó kinematikai viszkozitás középértéket jelöli.
Az alkalmazott hidraulika olaj kiválasztásánál, a konstrukciós és mőködési tartomány kritériumain
túl az éghajlati viszonyokat is figyelembe kell venni. Magyarországon legnagyobb mennyiségben az
ISO VG 32 és az ISO VG 46 viszkozitási osztályba sorolt hidraulika olajokat használják, de más
ettıl eltérı viszkozitási fokozat használata is indokolt lehet.
A viszkozitás és a teljesítményszint megválasztásánál a gépgyártói elıírásokat kell figyelembe
venni, de…
A megfelelı hidraulika olaj kiválasztás a hidraulikus teljesítmény átvitel minimális veszteségekkel
történı megvalósítása , és a zavartalan mőködési elvárások szempontjából fontos.
A hidraulika olaj tulajdonságai használat közben kisebb-nagyobb mértékben megváltoznak. A
hidraulikus rendszer jó mőködését két tulajdonság alapján el tudjuk dönteni.
Egyik a hidraulika olaj hımérséklete, ugyanis hibátlan rendszer 60 -70 C fok felett nem üzemelhet.
A másik tulajdonság a rezgés és a velejáró zajszint emelkedése, ami szorosan összefügg egymással,
de még a rendszerben mőködı hidraulika olaj hımérséklettel is. Ez a két állapotjellemzı a
hidraulika olaj üzemi viszkozitás csökkenésének a jelzése, amely valamilyen rendszerhibát jelent.
Tehát a hidraulika olajok alapvetı feladatai a fentiek alapján: - a hajtó és hajtott egység közötti
erıátvitel; - a keletkezı hı elvezetése; - az egymáson elmozduló alkatrészek közötti súrlódás
csökkentése, - rendszerkopások minimalizálása, - korrózióvédelem, – a rendszertisztaság
megörzése a mechanikai elszennyezıdésekkel szemben.
A hidraulika olaj (munkafolyadék) várható élettartama a rendszer mőködési hımérséklet
függvénye, a fent említett hımérséklet tartomány felett a hatásfok és az olaj élettartam feléreharmadára
csökken. Általában egy optimálisan összehangolt rendszerben elérhetı a 4-6000
üzemóra/töltet, akkor ha a keringetési szám kellıen magas és kielégítı a rendszer szellıztetése is.
A hidraulika tervezés egy rendkívül kényes mőszaki terület, ugyanis a +5 C fokos
rendszerhımérséklet emelkedés, ennek hatására a hidraulika olaj tulajdonságainak megváltozása,
8%-os hatásfok csökkenést, azaz veszteséget jelent.
A mőködı mőszaki rendszer az elem – tulajdonság – kölcsönhatás alapelvén tervezhetı,
üzemeltethetı és szükség szerint fejleszthetı. Ezen kritériumok alapján is világos, hogy érdemes az
optimális körülményeket megteremteni a hidraulika rendszerek üzemeltetéséhez, mind az eszköz,
mind a munkafolyadék (hidraulika olaj) 
 
Schäffer Balázs tanulmánya alapján 
Konzulens: Dr. Balpataki Antal

A hidraulika olaj kiválasztása viszkozitási osztály és teljesítményszint alapján történik. Ezeket az előírásokat nemzetközi (ISO) és a nemzeti (DIN, AFNOR stb.) adják meg. Az ISO VG az ipari kenőanyagoknál állít fel egy viszkozítási osztályrendszert.

Ezek a jelőlések, előírások teszik lehetővé, hogy a felhasználók, a gépgyártók és az olajgyártók közös nyelven beszéljenek a hidraulika olajokról.

A teljesítményszint a hidraulika olaj egyik legfontosabb alkalmazástechnikai értéke. Ez a teljesítmény szint jelölés a motorolajak jellemzésénél is megtalálható. Ahol arrol ad jellemzést hogy a motorolaj milyen terhelési viszonyokat képes elviselni az adott motor működésében.

A hidraulika olajnál magába foglalja az olaj adalékolásából adódó tulajdonságokat, így meghatározza a hidraulika olaj alkalmazhatóságának határait.

A teljesítményszinteket olaj- és géplaboratóriumi vizsgálatok sorozatával állapítják meg.Egy hidraulika olaj csak akkor felel meg egy adott előírásnak, ha annak minden pontját maradéktalanul teljesíti. A teljesítményszint szerinti osztályozás a nemzetközi gyakorlatban az ISO előírásai szerint szokásos.

Tehát hidraulika olaj kiválasztásánál is nagyon figyelni kell arra, hogy egy adott márka terméke milyen előírásoknak felel meg.

Sajnos a hidraulika olajok terén is a nemzeti szabványok alkalmazása visszaszorulóban van, Európában azonban gyakran használják még az ISO osztályozással kompatibilis DIN szabványt is. A hidraulika olaj teljesítmény szerinti besorolása alapján a nyomóközegeket felosztják, gyúlékony és nem gyúlékony, illetve környezetbarát típusokra. A hagyományos ásványolaj alapú hidraulika olaj a gyúlékony, és a speciális

pl.: bányászatban alkalmazott hidraulika olaj a nem gyúlékony típusúak közé tartoznak.

 

Hidraulika olajok teljesítményszint szerinti osztályozása ISO 6743/4 és DIN 51524 alapján, melyről az alábbi táblázat ad részletes magyarázatot.

 

ISO

DIN

 

HH

HH

Adalékolatlan ásványolaj finomítvány

HL

HL

Oxidáció, korróziógátló adalékot tartalmazó termékek

HR

-

Emelt viszkozitási indexű HL termékek

HM

HLP

Kopásgátló, oxidáció- és korróziógátló tulajdonságú termékek

HV

HVLP

Emelt viszkozitási indexű HM termékek

HG

-

Stick-slip gátló tulajdonságú többcélú termékek

-

HLPD

Detergens-diszpergens adalékot tartalmazó termékek

HS

HS

Szintetikus alapú termékek

HETG

HETG

Növényolajalapú környezetkímélő termék

HEPG

HEPG

Poliglikolalapú környezetkímélő termék

HEES

HEES

Szintetikus észteralapú környezetkímélő termék

HFA-E

-

Olaj a vízben emulziók

HFA-S

-

Szintetikus oldatok

HFB

-

Víz az olajban emulziók

HFC

-

Vizes polimer oldatok

HFD

-

Vízmentes szintetikus folyadékok

HFD-R

-

Foszfátészterek

HFD-U

-

Egyéb szintetikus folyadékok (pl. polimerészter)

 
A szűréstechnikában mindkét szabványt előszeretettel alkalmazzák.

A tisztasági osztályok meghatározásának alapja a pontosan meghatározott nagyságú szennyezőanyag-részecskék maximálisan megengedett száma egységnyi folyadékban.

 

A hidraulika olaj (munkafolyadék) teljesítményszint megválasztásakor mindig a berendezés legigényesebb elemeit kell figyelembe venni, amelyek a következő szerkezeti egységek lehetnek:

 

A hidraulika olajokat (munkafolyadékokat) viszkozitásuk alapján is osztályozzák. Viszkozitási osztályba sorolást az ISO 3448 szabvány tartalmazza, jelölése ISO VG 2-től……….ISO VG 1500-ig , ahol a számérték a 40 C fokhoz tartozó kinematikai viszkozitás középértéket jelöli.

Az alkalmazott hidraulika olaj kiválasztásánál, a konstrukciós és működési tartomány kritériumain túl az éghajlati viszonyokat is figyelembe kell venni.

Magyarországon legnagyobb mennyiségben az ISO VG 32 és az ISO VG 46 viszkozitási osztályba sorolt hidraulika olajokat használják, de más ettől eltérő viszkozitási fokozat használata is indokolt lehet.

ISO VG 46 viszkozítási osztályozásba sorolható a következő termékünk: Mannol Hydro VG 46 hidraulika olaj.

 

A viszkozitás és a teljesítményszint megválasztásánál a gépgyártói előírásokat kell figyelembe venni.

A megfelelő hidraulika olaj kiválasztás a hidraulikus teljesítmény átvitel minimális veszteségekkel történő megvalósítása , és a zavartalan működési elvárások szempontjából fontos.  

A hidraulika olaj tulajdonságai használat közben kisebb-nagyobb mértékben megváltoznak. A hidraulikus rendszer jó működését  két tulajdonság alapján tudjuk.

 

- Egyik a hidraulika olaj hőmérséklete, ugyanis hibátlan rendszer 60 -70 C fok felett nem üzemelhet.

- A másik tulajdonság a rezgés és a velejáró zajszint emelkedése, ami szorosan összefügg egymással, de még a rendszerben működő hidraulika olaj hőmérséklettel is. Ez a két állapotjellemző a hidraulika olaj üzemi viszkozitás csökkenésének a jelzése, amely valamilyen rendszerhibát jelent.

 

Tehát a hidraulika olajok alapvető feladatai a fentiek alapján:

 - a hajtó és hajtott egység közötti erőátvitel;

- a keletkező hő elvezetése;

- az egymáson elmozduló alkatrészek közötti súrlódás csökkentése, 

- rendszerkopások minimalizálása,

- korrózióvédelem, 

 – a rendszertisztaság megörzése a mechanikai elszennyeződésekkel szemben.

 

 Ezek alapján kell neünk kiválasztani a legmegfelelőbb kenést biztosító hidraulika olajat.

A hidraulika olaj várható élettartama a rendszer működési hőmérséklet függvénye, a fent említett hőmérséklet tartomány felett a hatásfok és az olaj élettartam felére-harmadára csökken. Általában egy optimálisan összehangolt rendszerben elérhető a 4-6000 üzemóra/töltet, akkor, ha a keringetési szám kellően magas és kielégítő a rendszer szellőztetése is. Sajnos ezt az üzemórát sok esetben túl lépik a gép üzemben tartói, mivel nem figyelnek oda. A hidraulikus gépeket is rendszeresen ellenőrizni kell. 

A hidraulika tervezés egy rendkívül kényes műszaki terület, ugyanis a +5 C fokos rendszerhőmérséklet emelkedés, ennek hatására a hidraulika olaj tulajdonságainak megváltozása, 8%-os hatásfok csökkenést, azaz veszteséget jelent.

A működő műszaki  rendszer  az elem – tulajdonság – kölcsönhatás alapelvén tervezhető, üzemeltethető és szükség szerint fejleszthető. Ezen kritériumok alapján is világos, hogy érdemes az optimális körülményeket megteremteni a hidraulika rendszerek üzemeltetéséhez, mind az eszköz, mind a hidraulika olaj oldaláról.

 

 

 

Ebben a kategóriában nincsenek termékek.

Kérjen árajánlatot, Klikk ide!

OilPower Webáruház | OilPower Webáruház © 2017 | E-mail
Shophunter.eu a boltvadász