Kategóriák

Akkumulátor az autónkban

Akkumulátor az autónkban

A gépjárműveken alkalmazott akkumulátorok feladata az, hogy a gépjárművek működéséhez szükséges villamos energia szolgáltassa addig, amíg a generátor nem képes feszültséget szolgáltatni a működéshez.A gépkocsi egyes villamos berendezéseinek működésére olyankor is szükség van, ha a gépkocsi motorja áll, és az áramfejlesztő nem termel villamos áramot.Az akkumulátorok a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítják át, és ilyen formában tárolja. A bevezetés folyamatát nevezzük töltésnek. Ennek fordított folyamata a kisütés, amelynek során a vegyi energia ismét villamos energiává alakul át. Az akkumulátorok ismételt töltésre és kisütésre alkalmas áramforrások. Az ismétlődésre alkalmas ciklusok száma viszont nem korlátlan, tároló képességük (kapacitásuk) idővel csökken, ezért élettartamuk véges. A tárolt energia mennyiségét, illetve azt, hogy milyen teljesítményű akkumulátorra van szükség, döntően a legnagyobb villamos fogyasztó, az indítómotor teljesítményigénye határozza meg. Az akkumulátort úgy választják meg, hogy az indításhoz szükséges energiát még tároló képességének bizonyos fokú csökkenése esetén is le tudja adni. 

A közlekedésben használatos akkumulátorok lehetnek:
 
- Savas, azaz ólom akkumulátorok 
- Lúgos akkumulátorok 
- Zselés akkumulátorok. 
A gépjárművek indítóakkumulátoraként zselés, illetve ólom akkumulátorok típusát használják. Csak kis lökettérfogatú járműveken, valamint motorkerékpárokon vannak zselés akkumulátorok.
 
Az akkumulátornak két fő feladata van:
 
1. A gépkocsi álló motorjának indítása és az ehhez szükséges segédberendezések árammal történő ellátása.
Például:
Motorvezérlő elektronika;
Önindító;
Üzemanyag szivattyú;
Gyújtó- vagy izzító rendszer; 
 
2. Fontos feladat a gépkocsi olyan berendezéseit energiával ellátni, amelyekre a motor kikapcsolt állapotában is szükség van:
Belső és külső világítás;
Riasztó berendezés;
Szórakoztató elektronika;
Készenléti állapotban lévő elektromos berendezések memóriája;
Állófűtés;
 
Az akkumulátorok felépítése
Az akkumulátorok alapegysége az úgynevezett akkumulátorcella, amelyben két különböző anyagú elektróda meghatározott összetételű folyadékba (elektrolitba) merül. Feltöltött állapotban az elektródák között villamos feszültség van.
 
 
Ólom akkumulátorok
 
Ólom akkumulátorok fajtáinál a pozitív elektróda aktív anyaga ólom-oxid (PbO2), a negatív elektródáé a tiszta ólom (Pb), az elektrolit pedig desztillált vízzel hígított kénsav. Egy ilyen cella feszültsége feltöltött állapotban körülbelül 2V. Több cella sorba kötésével nagyobb feszültségű áramforrás hozható létre.
Az elektrolitba tehát két elektród merül, ebben az állapotban azonban az akkumulátorok még nem képesek feszültségforrásként működni. Ezért az elektródokra feszültségforrást kapcsolunk, melynek hatására áram folyik át az akkumulátoron (az áram nem bele, hanem átfolyik az akkumulátoron). Ezt a folyamatot az akkumulátorok töltésének nevezzük. Az átfolyó áram hatására olyan kémiai átalakulások jönnek létre az akkumulátorokban, amelyeknek hatására az akkumulátorok galvánelemként működnek, tehát feszültségforrássá válnak. A kisütési áram iránya ellentétes a töltőáram irányával. Az ellentétes irányú kisütőáram miatt a kémiai folyamatok is ellentétesen (vagyis fordított irányban) játszódnak le. Ennek eredményeképpen az akkumulátorok elektródjai és elektrolitja a töltés előtti állapotot veszik fel. A kisütött akkumulátorok pozitív és negatív elektródjainak hatóanyaga ólom-szulfát, elektrolitja pedig kénsav vizes oldata. Töltéskor a pozitív elektród hatóanyaga ólom-oxiddá, a negatív elektródé pedig szivacsos tiszta ólommá válik. Ugyanekkor az elektrolitban vízmolekulák bomlanak fel, és kénsav keletkezik. Kisütéskor a kémiai folyamatok ellentétesen játszódnak le.
 
 
Savas akkumulátorok
 
Az akkumulátorok elektródjait lemez formában készítik el. A lemezek váza antimonötvözésű kemény ólomrács. Az ólomrácsba sajtolják bele a hatóanyagot. A hatóanyag ólom-oxidból, kénsavból és meghatározott adalék- és kötőanyagból összegyúrt massza. Ez a hatóanyag az első töltéskor átalakul: a pozitív lemezben barna színű ólom-dioxiddá, a negatív lemezben szivacsos szerkezetű színólommá. A lemezpárból kinyerhető töltésmennyiség nagyságát a lemezek geometriai kialakítása, nagysága szabja meg. 
Ezért az előírt áramerősséget úgy mérik, hogy a lemezpárokból párhuzamos kapcsolással alakítanak ki feszültségforrást, amit cellának nevezünk. A cellák egynemű sarkait összekötik. Ekkor a feszültéség változatlan marad, a kivehető áramerősség viszont annyiszorosára nő, ahány feszültségforrást párhuzamosan kapcsoltak (egy lemezpárhoz képest). Tehát az akkumulátorból kivehető áram erősségét a cellák lemezpárjainak száma határozza meg. A gyakorlatban ezt egy úgynevezett ólomhíddal valósítják meg. Az ólomhidat kivezetőcsappal, azaz pólussal látják el. A pozitív és negatív lemezkötegek fésűszerűen helyezkednek el egymásba.
 
Az akkumulárok villamos jellemzői
Az akkumulátorok jellemzésére a gyártó cégek több paramétert adnak meg. Ezek közül a feszültség mellett a legfontosabb paraméternek a kapacitást tekinthetjük. A kapacitás alatt az akkumulátorból kinyerhető töltésmennyiséget értjük. A kisütési áramerősség és a kisütési idő szorzataként számítható ki. Mértékegysége az amperóra, rövidítve: Ah. Az átlagos gépjárművekben 44-55 Ah kapacitású akkumulátorok vannak.
 
 
Az akkumulátorsav (elektrolit)
 
Az ólom akkumulátorok típusaiban elektrolitként desztillált vízzel hígított kénsavat használnak. Mivel a tömény kénsav sűrűsége (1,85 kg/dm3) sokkal nagyobb, mint a vízé (1kg/dm3), a keverék sűrűsége jellemző a hígítás mértékére. Az elektrolit sűrűségének az akkumulátorok üzeme szempontjából van egy optimális értéke. Ez az optimális érték a különböző rendeltetésű akkumulátorok fajtáinál (például postaüzem, gépjárműhajtó, gépjárműindító stb.) bizonyos határok között változhat az akkumulátorok lemezeinek eltérő kialakítása miatt. Gépjármű akkumulátorok típusainál a legfontosabb követelmény, hogy kicsi legyen a belső ellenállás, valamint az elektrolit a lehető legjobb vezetőképességű legyen.
 
 
Lúgos akkumulátorok
 
Az elektródák készítéséhez felhasznált anyagoktól függően elvileg sokféle akkumulátorról beszélhetünk. A legismertebbek a nikkel-kadmium, a nikkel-vas és a cink-ezüst akkumulátorok, azonban léteznek egyéb elektróda rendszerű akkumulátorok is. A legelterjedtebbek a nikkel-kadmium akkumulátorok, amelyeket egészen kis méretektől kezdve nagy méretekig széles körben alkalmaznak. Készítenek ilyen rendszerű indító akkumulátorok at is. A nikkel-kadmium akkumulátorok elektrolitja desztillált vízzel higított kálium-hidroxid, közismert nevén kálilúg (KOH). Cellafeszültségük 1,2 V, kisebb, mint az ólom akkumulátorok fajtáié, ezért egy adott feszültségű akkumulátorhoz több sorba kapcsolt cellára van szükség. Előnyük az ólom akkumulátorok típusaival szemben, hogy nagyobb a fajlagos energiatároló képességük, hosszabb az élettartamuk, egyszerűbb az üzembe helyezésük, kevésbé károsítja ezeket a túltöltés és az elégtelen töltés, valamint nagyobb a mechanikai szilárdságuk. Természetese hátrányuk is van, például 3-4-szer nagyobb az előállítási költségük, mint az ólom akkumulátorok típusáé. Az elektrolitot az üzemelési körülményektől függően legalább évente egyszer ki kell cserélni, mert a levegő szén-dioxid tartalma az elektrolitot tönkreteszi. Gépjárműveken való alkalmazás szempontjából hátrányos az a tulajdonságuk, hogy a töltési és a kisütési feszültség között nagyobb a különbség, mint az ólom akkumulátorok típusainál. A nagyobb töltőfeszültség a gépkocsi villamos berendezéseit károsítja, kisebb feszültségről viszont töltés nem végezhető. Emiatt az áramellátó rendszer felépítése bonyolultabb, ezért - valamint egyéb hátrányaik miatt - ilyen akkumulátorok típusát gépjárműveken csak igen ritkán, kivételes esetekben alkalmaznak.
 
 
Zselés akkumulátorok
 
Az akkumulátorok szerkezete jó száz éve változatlan. A kénsav vizes oldatába merülő ólom és ólom-oxid lemezek már az első autókban is helyet kaptak. Az elv ma annyiban változott, hogy a legmodernebb akkumulátorok elektrolitját szövetbe itatva tekerik a lemezekre, így nem folyhat ki a savas anyag, és még a törött akku is indításképes lehet. Ez a köznyelvben zselésnek nevezett szerkezet lényege.
 
 
Egyéb akkumulátorok
 
Műanyag akkumulátorok
A jelenleg használatosaknál könnyebb akkumulátorok előállítása terén a kis mennyiségű szennyező anyaggal vezetővé tett műanyag akkumulátorok újabb reményeket keltenek. A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak nemrégiben sikerült előállítani az első teljesen műanyagból készült akkumulátort. Biztató a cella kapocsfeszültsége: 3 V. A műanyag akkumulátoroknak azonban még vannak hátrányaik. Az egységnyi tömegre számított tárolt energiamennyisége még elmarad a rekordot tartó lítium akkumulátorok fajtáitól. Az optimális feltöltéshez különleges elektronikára van szükség. Hermetikus lezárásuk sem könnyű, a levélbombákban való felhasználásukat pedig röntgenárnyékot adó rácsozattal kívánják meggátolni. Hajlékonyságuk, könnyűségük azonban sok alkalmazó fantáziáját mozgatja meg, különösen miután előkészületben van a tízszer nagyobb energia tárolására alkalmas változat.
 
 
Spirálcellás akkumulátorok
A korszerű akkumulátorok közül is kiemelkednek a spirálcellás fajták. Teljesen új szerkezet és előállítási technológia jellemzi őket. A lemezek expandálással készülnek, így vékonyabbak, ugyanakkor teherbíróbb lemezfelületük nagyobb, mint az ugyanolyan méretű síklemezes társaiké. Ráadásul indítóáramot szolgáltató képességük is a lemezfelülettel arányos. A spirálisan feltekert aktív lemezek között az üvegszál szövet szigetelőként van becsavarva, és ebben itatják fel az elektrolitot. A spirális szerkezetnek hála rendkívüli a rázkódástűrő lépessége is, így a hagyományos akkumulátoroknál alkalmazott iszaptér elhagyható.
 
Akkumulátorok gondozása
 
Motor akkumulátorok téli gondozása
Rendszeres használat mellett a mai akkumulátorok típusaira szinte egy másodperc figyelmet sem kell fordítani. De ha eljön a tél, és egyáltalán, vagy csak ritkán használjuk a motort, megindul a spontán öregedés. Fontos információ, hogy egy akár hathetes állás is tönkreteheti a teljesen jó akkumulátort. Tévedés az az állítás, amely szerint a motorokból kiszerelt akkumulátorok meleg helyen legyenek tárolva télen. Az akkumulátoroknak mindig van egy bizonyos önkisülésük, vagyis akkor is merülnek, amikor nincs rajtuk semmilyen fogyasztó. Ez a merülés annál gyorsabb, minél melegebb az akku. Az igaz, hogy hidegben nehezebben indul a motor, de ezt egyrészt a sűrűbb kenőolaj okozza, másrészt a hideg akkunak csökken az indítóképessége, de ezzel az akksi nem károsodik. Az akkumulátorok téli állapotmegőrzésére két módszert ajánlunk:
- Töltsük fel rendszeres időközönként klasszikus akkumulátortöltővel
- Az állás során folyamatosan használjunk csepptöltőt
 
 
Kérdezz / felelek morzsák.
 
Hogyan döntöm el, hogy Jobbos bagy Balos az akksi?
 
Ha az akkumulátor szemben van velünk - tehát a felénk eső oldalán van a két elektróda-, akkor beszélünk jobb pozitívosakkumulátorról, ha a pozitív csatlakozó nekünk jobbra esik. [ -  + ] A személyautó indítóakkumulátorok 95%-a jobb pozitívos. Haszongépjárművek esetében az indítóakkumulátorok elektródáit a rövidebb oldalra szerelik.
 
Mi az a névleges feszültség?
 
Ez jelenti az akkumulátor feszültségét, ami lehet 6V illetve 12V.
 
Mit jelent a névleges kapacitás?
 
Ebből tudjuk meg, hogy mekkora áramfelvétellel rendelkező berendezést tudunk egy órán keresztül működtetni egy teljesen feltöltött akkumulátorral. Pl.: 55 Ah
 
Hidegindító áram.Igen,de mi is az?
 
Ebből megtudhatjuk, hogy mekkora áramerősséget képes leadni az akkumulátor 20 másodpercig  -18 oC-on. Pl.: 270A
 
 
Az oilpower.hu webshopban forgalmazott akkumulátor márkák: Banner, Baren, Mercure, Jászakku
 

 

Ebben a kategóriában nincsenek termékek.

Kérjen árajánlatot, Klikk ide!

OilPower Webáruház | OilPower Webáruház © 2017 | E-mail
Shophunter.eu a boltvadász